JELENTÉSEK

Az MTA-ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport kutatásai a 2013. évre vonatkozóan:

A kutatócsoport munkája három szekcióban folyt.

  1. A középkori egyetemjártak adatbázisának kiegészítése: új nevek, egyetemi fokozatok megszerzésének rögzítése, továbbá az egyetem utáni pályára vonatkozó adatok gyűjtése. Ehhez a hazai és külföldi kiadványok aprólékos áttekintése folyik. Eddig sikerült 173 új személyt felfedezni (ebből 135 az 1440 – 1526 közötti időszakból). Velük együtt, valamint a meglévő adatbázisban található személyekre vonatkozó adatok kiegészítése révén a félév során 1844 újrekordot sikerült. rögzíteni.

    Új személy (összesen)*

    Ismert személy új egyetem

    Ismert személy új fokozat**

    Ismert személy új életrajzi adatok (sok)***

    Ismert személy új életrajzi adatok (kevés)****

    Ismert személy nincs új információ

    Összesen

    173

    15

    1062

    122

    305

    167

    1844

    9%

    1%

    58%

    7%

    17%

    9%

    100%

    * Az eddig ismeretlen, de egyetemet járt személyek időbeli megoszlása: Árpád kor: 3 %, 14. század: 10 %, Zsigmond-kor: 9 %, 1440-1526: 78%.
    ** Az új fokozatok megoszlása: bacalaureus: 65 %, magister: 17 %, licentiatus: 1 %, doctor: 4 %
    *** Az eddig ismert személyek életrajzi adatainak kiegészítésének (sok) időbeli megoszlása: Árpád kor: 11 %, 14. század: 14 %, Zsigmond-kor: 6 %, 1440-1526: 70%.
    **** Az eddig ismert személyek életrajzi adatainak kiegészítésének (kevés) időbeli megoszlása: Árpád kor: 3 %, 14. század: 4 %, Zsigmond-kor: 40 %, 1440-1526: 53%
    Az új egyetemek térbeli és időbeli megoszlása:

     

    Bécs

    Krakkó

    Prága

    Olasz

    Francia

    Német

    Angol

    Spanyol

    Egyéb

    Összesen

    Százalék

    Árpád-kor

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    0

    0%

    14. század

     

     

    2

     

     

     

     

     

     

    2

    13%

    Zsigmond-kor

     

     

    1

     

     

     

     

     

     

    1

    7%

    1440-1526

    2

    2

     

    6

     

    2

     

     

     

    12

    80%

    Összesen

    2

    2

    3

    6

    0

    2

    0

    0

    0

    15

    100%

    Százalék

    13%

    13%

    20%

    40%

    0%

    13%

    0%

    0%

    0%

    100%

     

    A munka az anyaggyűjtéssel, illetve az adatok ellenőrzésével folytatódik.

  2. A legtöbben az 1526 – 1850 közötti korszakkal foglalkoztak. Ők megkezdték az intézményi anyagok kigyűjtését, rögzítését, belőle adatbázis építését.
    A begyűjtött anyagok alapján megkezdtük az egységes adatbázisok készítését. Jelenleg a következő adatbázisok készültek el saját munkatársaink munkavégzése, további külső megbízások alapján:

    Intézmény

    Rekordszám

    Időhatár

    Buda jezsuita akadémia

    4492

    1730-1773

    Eger
    bölcs, jog, teol még hiányos

    4818

    1767-1848

    Győr
    bölcs, jog,

    9223

    1776-1848

    Gyulafehérvár
    teol

    689

    1754-1848

    Kecskemét
    bölcs, jog, teol

    873

    1839-1850

    Kolozsvár
    bölcs, jog

    5277

    1784-1848

    Nagyszombat
    bölcs, orv

    3963

    1635-1777

    Nagyvárad
    bölcs, jog, teol még hiányos

    4678

    1781-1848

    Pécs
    bölcs, jog, teol

    2294

    1831-1850

    Sopron
    bölcs, jog, teol

    1763

    1789-1850

    Szászváros
    református

    880

    1669-1848

    Temesvár
    bölcs, jog, teol

    796

    1841-1850

    Összes jelenleg

    39746

    1635-1850

    A munkatársak és külsősök által készített adatbázisokat a véglegesítés előtt ellenőrzi és folyamatosan javítja a részprojekt irányítója, ideértve a helynevek helyes feloldását és az adattár egységesítését.

  3. A kutatócsoport harmadik, 20. századdal foglalkozó ágazata egy félállású munkatárssal kiterjedt levéltári anyaggyűjtésbe kezdett.

Az MTA-ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport kutatásai a 2014. évre vonatkozóan:

  1. A középkorra vonatkozóan elkészült a korábban feldolgozott bécsi mellett, a középkori prágai és krakkói egyetemeken tanult magyarországi hallgatók számítógépes adattára, valamint a két fontos peregrinációs irány adatait feldolgozó tanulmány, amit alapos kutatás előzött meg. A témakörben ezen kívül is több tanulmány készült. Az eddig a kutatás által számon tartottnál több hallgatót adatait sikerült rögzíteni. Gondot jelentett a helynevek azonosítása, ugyanis hasonló településnevek akár több országban is előfordulhatnak. A hallgatók életpályájára vonatkozó kutatások is folyatódtak. Sikerült a hazai és külföldi szakirodalomban meghonosodott tévedéseket korrigálni. Az adattár 2015 folyamán egyrészt publikálásra kerül, másrészt az interneten is közzé lesz téve. Egyik munkatárs, Szabó Péter PhD. értekezését a középkori prágai egyetem magyar hallgatóiból kívánja elkészíteni.
    A krakkói egyetemre vonatkozó kutatások alapján az intézményben kiutatható magyarországi diákokra vonatkozó adatok a következőek:

    A Krakkóban tanuló magyarországi diákok évenkénti megoszlása


    A Krakkóban tanuló magyarországi diákok arányának negyedszázadonként való megoszlása

    A Krakkóban tanuló magyarországi diákok fokozatszerzésének évenkénti megoszlása

  2. Az 1526-1850-ig terjedő időszakra vonatkozó kutatás jelentős mértékben haladt előre az anyaggyűjtésben. 2014 folyamán, Budapesten kívül 20 alkalommal folyt kutatás magyarországi, kárpátaljai és szlovákiai levéltárakban és digitális felvételek készültek az ott őrzött egykori magyar felsőoktatási intézmények anyakönyveiről, illetve más hallgatói adatokat tartalmazó levéltári forrásairól. Jelenleg a programban feldolgozandó mintegy 98 intézmény anyagából már 75 intézményről áll rendelkezésre eredeti források felvétele, vagy kiadott, de nem adatbázisban lévő névsorok. Esély van rá, hogy 2015 végéig a szerzetesi főiskolák kivételével az anyagyűjtést befejezhető, és nagyobb erő fordítható az adatbázis építésére és közzétételének előkészítésére. A program keretében 2013 végéig 12 intézményből 39746 beiratkozás adatai lettek az adatbázisba feltéve. 2014 folyamán a Pesti Egyetem 8 szakán tanuló hallgatók adatait, és további öt intézmény diákjainak 1850 előtti adatai kerültek adatbázisba, összesen 43517 beiratkozást rögzítve. Mivel a Nagyszombati és Pesti Egyetem anyakönyvei 1956-ban elpusztultak, ennek pótlására az egykori kari levéltárakban, az Esztergomi Prímási Levéltárban, a Magyar Országos Levéltár más fondjaiban és különböző könyvtárakban kellett aprólékos kutatást, adatgyűjtést végezni. Ma már elmondható, hogy az első, és 1872-ig egyetlen magyar egyetem hallgatóságának adatait kb 80%-ban sikerült rekonstruálni. Ennek jelentőségét a magyar művelődés- és oktatástörténetben talán nem kell részletesen indokolni. A korábbi intézmények adatsorát 10866 adattal sikerült kiegészíteni, vagyis 54388 beiratkozást lett rögzítve. Jelenleg tehát több mint 94 ezer tanulmányi adat áll rendelkezésre. Az adatok internetes publikálása még nagyon sok egységesítési és utómunkálatot igényel. Ez a munka a másodlagos forrásokból összegyűjtött és kiemelten fontos Nagyszombati és a Pesti Egyetem adatainak közzététele érdekében megkezdődött, és 2015-ben remélhetőleg befejeződik.
    2014 folyamán elkészült új adatsorok :

    1.

    Intézmény

    Rekordszám

    Időhatár

    1.

    Budapest Egyetem
    bölcs, jog, mérnök

    7922

    1777-1850

    2.

    Budapest Egyetem
    katolikus teol

    1934

    1777-1850

    3.

    Budapest Egyetem
    állatorvos

    1772

    1787-1847

    4.

    Budapest Egyetem
    orvos

    2685

    1777-1850

    5.

    Budapest Egyetem
    sebész

    3968

    1779-1847

    6.

    Budapest Egyetem
    gyógyszerész

    2061

    1777-1847

    7.

    Eperjes
    evangélikus bölcs, jog, teol

    2449

    1731-1849

    8.

    Keszthely Georgicon
    agrár

    1619

    1798-1848

    9.

    Kolozsvár Jezsuita Akadémia és állami

    1708

    1698-1784

    10.

    Pozsony Akadémia
    bölcs, jog

    13339

    1777-1849

    11.

    Selmecbánya
    bányász, erdész

    4060

    1770-1849

     

    Együtt

    43517

    1698-1850

     

    Régiekhez kiegészítő adatok

    10866

     

     

    Összesen új beiratkozás rögzítése

    54388

     


    Az MTA-ELTE egyetemtörténeti kutatócsoport keretében, 2014-ben végzett kutatások vidéki és külföldi közgyűjteményekben:

     

    Kutatás ideje

    A kutatott intézmény

    1.

    2014. január 14-15.

    Szeged Csongrád megyei Levéltár
    Csongrád Megyei Könyvtár
    Szeged-Csanádi Egyházmegyei Levéltár

    2.

    2014. január 28.

    Váci Egyházmegyei Levéltár

    3.

    2014. február 5.

    Esztergomi Főegyházmegyei Könyvtár

    4.

    2014. február 12-13.

    Miskolc Borsod megyei Levéltár

    5.

    2014. február 27-28.

    Sopron Evangélikus Líceum Levéltára

    6.

    2014. március 18.

    Pécs Egyetemi Múzeum és Könyvtár

    7.

    2014. március 27.

    Székesfehérvári Püspöki Levéltár

    8.

    2014. április 16.

    Váci Egyházmegyei Könyvtár

    9.

    2014. április 23-25.

    Selmecbányai Állami Levéltár

    10.

    2014. június 2-7.

    Pozsony Szlovák Nemzeti Levéltár
    Nagyszombat Állami Levéltár

    11.

    2014. június 11.

    Esztergom Prímási Levéltár

    12.

    2014. június 18.

    Pest megyei Levéltár Nagykőrösi levéltári részleg

    13.

    2014. július 6-13.

    Montpellieri Egyetem Orvosi Karának Könyvtára és Levéltára
    Montpellier, Herault megyei Állami Levéltár

    14.

    2014. augusztus 4.

    Csongrád megyei Levéltár

    15.

    2014. augusztus 22.

    Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár

    16.

    2014. szeptember 22.

    Veszprémi Érseki Levéltár

    17.

    2014. szeptember 24.

    NYME Mosonmagyaróvári Egyetemi Levéltári részleg

    18.

    2014. október
    15-17.

    Pápa Dunántúli Református Egyházkerületi Levéltár
    Szombathely Vas megyei Levéltár
    Szombathelyi Püspöki Levéltár

    19.

    2014.október 27-28.

    Gyula Békés megyei Levéltár

    20.

    2014. december 3

    Esztergom Prímási Levéltár

    21.

    2014. december 16.

    Esztergom Prímási Levéltár

  3. A diktatúra (1948-1990) korszakának felsőoktatás-politikáját kutató részlege azt acélt tűzte ki, hogy egy olyan gyűjtést végez el a magyar felsőoktatás 1945 utáni történetéhez, amelyet az ezzel korszakkal foglakozó kutatók felhasználhatnak az egyes kérdéseket feltáró monográfiáikhoz, hogy elkészülhessen egy a korszakot bemutató nagy szintézis.
    A pártállam sajátos rendszerében két különböző terület kutatása a kiindulási pont. Az egyik a pártállam Párt része az MDP és az MSZMP különböző szerveiben keletkezett felsőoktatással kapcsolatos iratok, döntések, döntés előkészítő szervezetek iratinak kutatása, a másik pedig a kormány és a különböző idők szakminisztériumainak iratai. Mivel az alapvető döntéseket felsőoktatás ügyeiben legfelső szinten hozták meg az állampárt apparátusában a munkát e felső szintű pártszervek iratainak feltárásával kezdtük meg. Ez az MDP és az MSZMP Politikai Bizottsága , Központi Vezetősége, Központi Bizottsága, és a felső szintű pártapparátus egyes osztályai.
    2014-ben elkészült a véglegesen Magyar Dolgozó Pártja (1948-1956) Politikai Bizottsága, (35 doboz, 3,5 ifm)és a Központi Vezetőség Titkársága (19 doboz, 1,9 ifm)iratainak áttekintése, valamint megtörtént az MDP Szervező Bizottsága iratainak feldolgozása i. Mind az MDP mind pedig az MSZMP b első szervezete az évek során sok változáson ment keresztül, ezért a két levéltáros végzettségű kutatónak (akik sokat tudnak a szervezetekről) is nehézséget okoz az egyes előterjesztések nyomon követése.
    A felsőoktatást érintő napirendi pontokról jegyzéket készült, különös figyelmet fordítva nemcsak azok tartalmára, hanem az előterjesztések előkészítésében, szövegének kidolgozásában részt vevő személyekre és intézményekre, illetve szervezeti egységekre is.
    Erre azért van szükség, mert a felsőoktatási politika alakulása ugyan ismert, az ezt meghatározó döntések mechanizmusa, résztvevői viszont jóval kevésbé. A kutatás során tehát először azt kívántuk megvizsgálni, hogy mely szervezeti egységektől származtak az egyes javaslatok (ez egyúttal kijelöli a további levéltári forrásfeltárás irányait is), valamint a gyakori átszervezések, személycserék mögött mennyire volt az adott személyek vagy szervek befolyása állandó vagy éppen változékony. A vizsgálat körébe kerültek azok a személyek is, akik a javaslatokat, döntéseket előkészítették, és azok is, akik ezek meghozatalában, a pártszervek előadóiként vagy az ülésekre meghívottként részt vettek.
    Hasznos tanulságokkal szolgált annak vizsgálata is, hogy milyen típusú ügyek kerültek elő a legfelső pártszervek ülésein: bár a felsőoktatás nem tartozott a pártvezetés számára legfontosabb ügyek közé, összességében mégis több száz alkalommal találkozunk azt érintő kérdésekkel az áttekintett időszakban a különböző testületi üléseken, és az előkerülő ügyek köre (valamint hogy melyik pártszerv milyen típusú ügyekkel foglalkozott) megmutatja, hogy a felsőoktatás kérdésköréből mi volt fontos a pártvezetés számára.
    Azt eddig is tudtuk, hogy a Rákosi korszak extenzív felsőoktatásfejlesztési politikája 1954-re kifulladt, és egy fejlesztés megvonás/visszafejlesztés következett be, de arra még keressük a választ, hogy a rendszer bukás a után Kádár rendszer milyen módon tudott ezen átlépni és a kezdeti problémákon átlépve milyen pályára állította felsőoktatást.
    A kutatás másik nagy szeletét a pártállam következő korszakának feltárása jelenti. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kirobbanásában igen jelentős szerepet játszottak a felsőoktatási intézmények oktatói és hallgatói. Az új felsőoktatás-politikában is meghatározó szerepet kapott a pártállam párt oldala. A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) legfelső vezetésének (Politikai Bizottság, Központi Bizottság Titkársága, a Titkárság Osztályai és Bizottságai szövevényes útvesztőiben és az aktuálpolitikai döntések fényében lehet nyomon követni a fejleményeket. Az az eddigi kutatásokból is kiderült (Pál Zoltán), hogy a felsőoktatás finoman szólva sem tartozott a pártvezetőség kedvelt témái közé. Pál Zoltán fél éve kapcsolódott be a munkába a feldolgozás elején tart. A bíztató kezdetet- új egyetemi törvény ígérete 1956-ban- nem követte folytatás, a törvény tervezetét már 1958-ban levették a napirendről , és az egész korszakban 1990-ig nem is vették elő. A alaptételének egyik fontos része, hogy az értelmiség társutas és ebben a kontextusban foglalkoztak a felsőoktatás kérdésével is. A kutatás nehézsége az a sajátos szakzsargon amelyet a párteleit használ a különböző előterjesztésekben.

Külföldi kutatások: 2014 júliusában az első és második témakörben fontos kutatásra került sor Franciaországban, Montpellier-ben z egyetemre vonatkozó anyagot kutattuk (Achives départementales de l'Hérault, Bibliothèque Universitaire de Médecine, Bibliothèque de la Ville de Montpellier). Mivel a francia peregrinációban Párizs szerepe messze kiemelkedő, fontos volt, hogy fel lehessen mérni egy vidéki, de a középkortól kezdve fontos szerepet játszó francia egyetem anyagát a magyar egyetemjárás szempontjából. Sajnos Montpellier egyeteme levéltári anyaga a francia forradalom idején jelentős mértékben elpusztult. Sikerült ugyanakkor áttanulmányozni az intézmény történetére vonatkozó kéziratos anyaggyűjtést, ami a városi könyvárban található meg. A Montpellier-i tapasztalatok ismeretében sokkal pontosabban tervezhető, hogy hol és mennyire érdemes még francia egyetemi levéltári anyagot kutatni.

Konferenciák: A kutatócsoport, együttműködve az MTA Egyetemtörténeti Albizottságával, a hazai egyetemtörténeti kutatási eredmények megismertetésére törekszik. 2014. március 26-án került sor első műhelykonferenciánkra, ahol a csoport tagjai számoltak be addigi kutatási eredményeikről. 2014. november 25-én más szervezetekkel együtt rendezett a kutatócsoport konferenciát az MTA Könyvtárában, ahol többek között előadást tartottak a kutatócsoport munkatársai.

Hazai és nemzetközi kapcsolatok: Az év folyamán a kutatócsoport tagjai cseh, lengyel és német egyetemek és kutatóintézetek által szervezett egyetemtörténeti konferenciákon vettek részt és tartottak előadásokat. Így például Szabó Péter Prágában a prágai egyetemről szervezett nemzetközi konferencián (2014. november 6-7.), Kelényi Borbála Krakkóban a Jagelló Egyetem 650. éves fennállása alkalmából tartott konferencián (2014. november 12 – 14.) tartott előadást. Más tag németországi konferencián adott elő. A kutatócsoport vezetője meghívására, a budapesti Lengyel Intézet anyagi támogatásával a középkori krakkói egyetem magyar professzorairól tartott előadást a krakkói Jagelló Egyetem tanára, Stanisław A. Sroka az ELTE-n (2014. június 5.). Prágában, Münchenben és Krakkóban, Montpellierben folytak kutatások. Sikerült kapcsolatot kiépíteni a a kutatócsoport kutatási céljaival majdnem egyező lengyel kutatócsoporttal ("Corpus Academicum Cracoviense" - 1364-1780). Remélhetőleg sikerül az együttműködést mélyíteni. A második témakörhöz tartozó kutatások során szakmai együttműködést jött létre szlovák, ukrán és román felsőoktatási intézményekkel, illetve közgyűjteményekkel. Kiemelten segítette az anyaggyűjtő munkát pl. a Szlovák Nemzeti Levéltár, a Bratislavai Komensky Egyetem Levéltára, az Eperjesi Egyetem, a beregszászi Kárpátaljai Állami Levéltár, a kolozsvári Erdélyi Református Gyűjtőlevéltár. E kapcsolatok kiszélesítése a cél a következő években.

Az MTA-ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport kutatásai a 2015. évre vonatkozóan:

  1. A kutatócsoport középkori vonatkozású kutatásait a Prága–Krakkó kötet határozta meg. Sikerült minden eddiginél teljesebb hallgatói listát elkészíteni, propográfiai adatokkal kiegészítve. Jelenleg lektorálás alatt áll. Elindult a német, olasz és francia egyetemeken tanuló magyarországiak eddigieknél teljesebb adattárának összeállítása. Elkezdődött Gábriel Asztrik pályájának a vizsgálata, Kelényi Borbála befejezte PhD. értekezését (a védés 2016. tavaszán várható).
  2. Az 1526–1850 közötti időszak hallgatói adatbázisának az építése  ebben az esztendőben jelentős eredményekkel büszkélkedhet. Sikerült teljesen feltárni a nagyszebeni, brassói és pozsonyi evangélikus líceumok felsőfokú képzésére vonatkozó anyakönyveit. Erdély esetében a 16. század végétől kezdődően sikerült új adatokat találni, míg Pozsony esetében 1717-től, Bél Mátyás igazgatóságától kezdve lényegében hiánytalanul sikerült az anyakönyvi adatokat összegyűjteni. E nagy mennyiségű anyag feldolgozása még sok munkát fog igényelni. Nagy eredmény, hogy a Kassai Állami Levéltárban sikerült adatokat találnunk a Kassai Királyi Jogakadémia hallgatóságára, amelyet elveszettnek tekintettek eddig. Ugyanígy sikerült összegyűjteni a MNL OL-ban a Nagyváradi Királyi Jogakadémiára vonatkozó olyan névsorokat, amelyeket sem Nagyváradon, sem Kolozsváron nem lelhetők fel. Jelentős eredmény még hogy az Eperjesi Állami Levéltárban, valamint az Evangélikus Országos Levéltárban végzett kutatások keretében szinte hiánytalanul sikerült összegyűjteni az Eperjesi Evangélikus Kollégium teljes anyakönyvi anyagát, és további forrásokat a Lőcsei és Késmárki Líceumokra. Végezetül ki kell emelni, hogy a Sárospataki Református Kollégium 1777–1850 közötti togátus névsorai digitalizálva lettek. Ugyanis e korszak anyagai még nem voltak feldolgozva. Összességében elmondható, hogy a szerzetesi főiskolák kivételével az anyaggyűjtést 90 %-os szinten áll. Az az adatrögzítés 55% körüli szinten áll.
    Kiemelt eredmény, hogy befejeződött az Eperjesi Evangélikus Kollégium adattárának összeállítása 1667–1850 között, az Eperjesi Egyetemmel kötött megállapodás alapján ez a munka 2016 elején kiadásra kerül. Folyamatosan bővült a Nagyszombati és Pesti Egyetem adattára. Előbbinél a 18. századi promóciós nyomtatványok információi, utóbbinál az orvoskar még hiányzó promóciós adatai kerültek be  az adatbázisba. Bővült az Egri Jogakadémia adattára és részben feldolgozásra került a Szatmári Püspöki Líceum adattára. Mindkét esetben, folyamatban van újabban előkerült forrásokkal való kiegészítésük. A tavalyi év végi 94 ezres adathoz képest az adattár jelenleg mintegy 115 ezer beiratkozás adatait tartalmazza. A bécsi egyetemeken és főiskolákon 1867–1890 között tanuló magyar diákokról szóló kötet megjelent, amiben azonban korábbi időszakról is vannak újabban feltárt információk. A kutatócsoportból Szögi László és Varga Júlia dolgozott a művön.
  3. Az 1945 utáni magyar felsőoktatás irategyüttese adatbázisának készítését három fő (Borsodi Csaba, Pál Zoltán, illetve Schmidt Ádám) végezte. A munka két irányban folytatódott 2015-ben. Az MDP utódpártjának az MSZMP Központi Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztálya 1956–1989 közötti iratainak kutatása és a felsőoktatásra vonatkozó iratok adatbázisának építése. Az irategyüttes első őrzési egységei az 1956-os forradalom és szabadságharc eltiprása utáni megtorlásra vonatkozóan tartalmaznak eddig nem ismert és megtorlás ideológiai és politikai folyamatát megalapozó döntéseket mutatják be. Az 50-es ével levéltári anyagának feltárása folyt ebben az évben. A munka a következő évek adatainak feltárásával folytatódik. A másik irány egyrészt a Minisztertanács ülésjegyzőkönyveinek felsőoktatásra vonatkozó iratait mérte fel, és foglalta táblázatokba. Az 1945 és 1965 közötti húsz esztendő készült el és áll rendelkezésre. Ezekben az iratokban egyetemi oktatói, rektori kinevezésekre, egyetemi beruházásokra, építkezésekre stb. vonatkozó kormánydöntések. 
    Sikerült két gazdaságirányítási és tervezési szervezet iratanyagának a feltárását megvalósítani. A Gazdasági Főtanács 1945.november 24-e és 1949.november 2-a között, a Népgazdasági Tanács 1949 júniusa és 1952. novembere között működött. Előbbi iratanyaga az egyetemek újjáépítésére, kollégiumok létesítésére, építésére új felsőoktatási építési tervekre nyújt új adatokat. Utóbbi iratanyagában az új egyetemek, főiskolák létesítésére építésére vonatkozóan találhatók dokumentumok.

Külföldi kutatások: A peregrináció kutatás szempontjából kiemelt jelentőségű volt a Wroclawban végzett kutatás, ahol három, eddig fel nem tárt és magyar szempontból fontos intézmény anyagát sikerült megtalálni. Ezek a Glogaui Jezsuita Gimnázium, a Breslaui Elisabeth Akadémiai Gimnázium és a Görlitzi Akadémiai Gimnázium. Hangsúlyozni kell, hogy ezeket a forrásokat eddig magyar szempontból senki sem vizsgálta. Oly jelentős levéltári anyagot sikerült találni, amelyek lényegesen módosítják a kora-újkori németországi peregrinációra vonatkozó ismereteinket.

Konferenciák: 2015. március 22-én tartotta a kutatócsoport első nemzetközi konferenciáját, amelyen saját tagjain kívül szlovák, román és lengyel kutatók is részt vettek. Az angol és német nyelvű konferencia anyagát remélhetőleg 2016-ban sikerül megjelentetni.
Munkatársaink részt vettek továbbá Budapesten (COST konferencia CEU-n), illetve Bécsben és Krakkóban rendezett nemzetközi konferenciákon, melyeken 6 előadás megtartására került sor.
2015. szeptember 25-én részt vett a kutatócsoport a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozaton, november 26-án a kutatócsoporthoz kötődő kiadványokat az ELTE BTK-n megrendezett könyvbemutatón ismertették neves szakemberek.
Eddig a kutatócsoporttal kapcsolatos információknak az ELTE Levéltár honlapja adott helyett. 2015 őszére sikerült saját honlapot létesíteni, amely képet ad a munkáról. A honlap hiányzó adatainak a feltöltése folyamatos.

Hazai és nemzetközi kapcsolatok: Az év folyamán korábban már jelzett nemzetközi kapcsolatok mellett újabbakat is sikerült kialakítani. Hasznos kapcsolat fejlődött ki a Kassai Városi Levéltárral, a kolozsvári Református és Unitárius Levéltárral, a Nagyszebeni Szász Evangélikus Levéltárral, a Román Tudományos Akadémia marosvásárhelyi történeti intézetével,  a Bécsi Egyetemi Levéltárral. Tárgyalásokra került sor a pozsonyi Komensky Egyetemmel egy esetleges közös kiadvány elkészítéséről. Megemlíthető a lengyel Corpus Academicum Cracoviense kutatócsoporttal kialakuló kapcsolat, amit  az idei konferenciákon való kölcsönös részvétel mutat.