Kutatócsoportunk vezetőjének új írása jelent meg
![Kutatócsoportunk vezetőjének új írása jelent meg](https://egyetemtortenet.elte.hu/media/42/e5/513c843a5c40f3961bd031e01ecd8148bc3f9b46347a28417da8ff52589f/draskoczy-istvan-thumb.jpg?v202209270307)
Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének "Lendület" Középkori Magyar Gazdaságtörténeti Kutatócsoport "Havi Színes" rovatában Draskóczy István "Arany, ezüst, réz. Egy szerződés tanulságai" címmel jelentette meg legújabb írását.
"1475-ben Szent György napja előtt három krakkói polgár — az egyikük Thurzó János (1437–1508) volt — érkezett Körmöcbányára. Nem kevesebbet ajánlottak fel, mint azt, hogy vízkiemelő gépeket és érczúzó malmokat építenek. A tárgyalások eredménnyel végződtek, s megszületett az egyezség, amiről a hét királyi szabad bányaváros (Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Libetbánya, Újbánya, Bakabánya, Bélabánya) oklevelet állított ki. Az ügy jelentőségét mutatja, hogy a tárgyaláson megjelent Mühlstein Vid. Mühlstein bányatulajdonos volt Besztercebányán, 1470 óta pedig a körmöci kamarát irányította, 1475-ben éppen Zólyom megye alispánja is volt. Főnöke, a királyi pénzügyek irányítója, a kincstartó, Ernuszt János volt, aki mellesleg Zólyom megye ispáni tisztségét is betöltötte.
A krakkóiak számára oly fontos volt az ügylet, hogy királyi beleegyezést kértek hozzá. Mátyás király (1458–1490) megerősítette a német nyelvű szerződés latin fordítását. Ám ezzel még nem voltak megelégedve a vállalkozók, mert királyi privilégiumba foglaltatták az átírást. Az utóbbi oklevélforma rendelkezett ugyanis a legnagyobb jogbiztosító erővel, és kiadásához a királyi tanács is hozzájárult. " (Részlet)
Az egész írást az alábbi linken olvashatják: https://tti.abtk.hu/kutatasok/lendulet/kozepkori-gazdasagtortenet/havi-szines/4386-arany-ezust-rez