Megjelent kutatócsoportunk vezetőjénék, Draskóczy Istvánnak legújabb tanulmánya

Draskóczy István régóta kutatja a késő középkori magyar peregrináció sajátosságait, irányait és mértékét. A Mátyás emlékévhez kapcsolódóan, a Debreceni Egyetemen működő "Magyarország a középkori Európában" Lendület kutatócsoport legújabb tanulmánykötetében megjelent tanulmányában magyar szempontból a két legfontosabb középkori intézményt, a bécsi és a krakkói egyetemet vizsgálja. Ebben az időben jelentős változások zajlottak a magyar diákok egyetemjárási szokásaiban. Mátyás közismerten problémás viszonya Ausztriával a Bécsbe irányuló peregrinációra is rányomta a bélyegét.

Ebben az időben, főleg uralkodása második felében a magyarországi diákok létszáma a bécsi egyetemen sokszor rendkívül alacsony szintet ért el, előfordult olyan év, hogy csupán egyetlen magyar iratkozott be III. Frigyes egyetemére. Ezzel szemben Krakkóban ezzel ellentétes folyamatokra lehet felhívni a figyelmet. A Közép-európai humanista oktatás egyik legjelentősebb központjaként a lengyel főváros egyeteme egyre nagyobb diákcsoportot tudott megszólítani és magához csábítani a Magyar Királyságból, amely jelentős konkurenciájává is vált Bécsnek.

Ezen tendenciák részletes elemzését végezte el kutatócsoportunk vezetője, amely által a középkori magyar peregrináció egy újabb szeletét ismerhetjük meg behatóan.