Jelentések

Az MTA-ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport kutatásai a 2013. évre vonatkozóan

A kutatócsoport munkája három szekcióban folyt.

1. A középkori egyetemjártak adatbázisának kiegészítése: új nevek, egyetemi fokozatok megszerzésének rögzítése, továbbá az egyetem utáni pályára vonatkozó adatok gyűjtése. Ehhez a hazai és külföldi kiadványok aprólékos áttekintése folyik. Eddig sikerült 173 új személyt felfedezni (ebből 135 az 1440 – 1526 közötti időszakból). Velük együtt, valamint a meglévő adatbázisban található személyekre vonatkozó adatok kiegészítése révén a félév során 1844 újrekordot sikerült. rögzíteni.

Új személy (összesen)*

Ismert személy új egyetem

Ismert személy új fokozat**

Ismert személy új életrajzi adatok (sok)***

Ismert személy új életrajzi adatok (kevés)****

Ismert személy nincs új információ

Összesen

173

15

1062

122

305

167

1844

9%

1%

58%

7%

17%

9%

100%

* Az eddig ismeretlen, de egyetemet járt személyek időbeli megoszlása: Árpád kor: 3 %, 14. század: 10 %, Zsigmond-kor: 9 %, 1440-1526: 78%.
** Az új fokozatok megoszlása: bacalaureus: 65 %, magister: 17 %, licentiatus: 1 %, doctor: 4 %
*** Az eddig ismert személyek életrajzi adatainak kiegészítésének (sok) időbeli megoszlása: Árpád kor: 11 %, 14. század: 14 %, Zsigmond-kor: 6 %, 1440-1526: 70%.
**** Az eddig ismert személyek életrajzi adatainak kiegészítésének (kevés) időbeli megoszlása: Árpád kor: 3 %, 14. század: 4 %, Zsigmond-kor: 40 %, 1440-1526: 53%
Az új egyetemek térbeli és időbeli megoszlása:

 

Bécs

Krakkó

Prága

Olasz

Francia

Német

Angol

Spanyol

Egyéb

Összesen

Százalék

Árpád-kor

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0

0%

14. század

 

 

2

 

 

 

 

 

 

2

13%

Zsigmond-kor

 

 

1

 

 

 

 

 

 

1

7%

1440-1526

2

2

 

6

 

2

 

 

 

12

80%

Összesen

2

2

3

6

0

2

0

0

0

15

100%

Százalék

13%

13%

20%

40%

0%

13%

0%

0%

0%

100%

 

A munka az anyaggyűjtéssel, illetve az adatok ellenőrzésével folytatódik.

2. A legtöbben az 1526 – 1850 közötti korszakkal foglalkoztak. Ők megkezdték az intézményi anyagok kigyűjtését, rögzítését, belőle adatbázis építését.
A begyűjtött anyagok alapján megkezdtük az egységes adatbázisok készítését. Jelenleg a következő adatbázisok készültek el saját munkatársaink munkavégzése, további külső megbízások alapján:

Intézmény

Rekordszám

Időhatár

Buda jezsuita akadémia

4492

1730-1773

Eger
bölcs, jog, teol még hiányos

4818

1767-1848

Győr
bölcs, jog,

9223

1776-1848

Gyulafehérvár
teol

689

1754-1848

Kecskemét
bölcs, jog, teol

873

1839-1850

Kolozsvár
bölcs, jog

5277

1784-1848

Nagyszombat
bölcs, orv

3963

1635-1777

Nagyvárad
bölcs, jog, teol még hiányos

4678

1781-1848

Pécs
bölcs, jog, teol

2294

1831-1850

Sopron
bölcs, jog, teol

1763

1789-1850

Szászváros
református

880

1669-1848

Temesvár
bölcs, jog, teol

796

1841-1850

Összes jelenleg

39746

1635-1850

A munkatársak és külsősök által készített adatbázisokat a véglegesítés előtt ellenőrzi és folyamatosan javítja a részprojekt irányítója, ideértve a helynevek helyes feloldását és az adattár egységesítését.

A kutatócsoport harmadik, 20. századdal foglalkozó ágazata egy félállású munkatárssal kiterjedt levéltári anyaggyűjtésbe kezdett.

Az MTA-ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport kutatásai a 2014. évre vonatkozóan

1. A középkorra vonatkozóan elkészült a korábban feldolgozott bécsi mellett, a középkori prágai és krakkói egyetemeken tanult magyarországi hallgatók számítógépes adattára, valamint a két fontos peregrinációs irány adatait feldolgozó tanulmány, amit alapos kutatás előzött meg. A témakörben ezen kívül is több tanulmány készült. Az eddig a kutatás által számon tartottnál több hallgatót adatait sikerült rögzíteni. Gondot jelentett a helynevek azonosítása, ugyanis hasonló településnevek akár több országban is előfordulhatnak. A hallgatók életpályájára vonatkozó kutatások is folyatódtak. Sikerült a hazai és külföldi szakirodalomban meghonosodott tévedéseket korrigálni. Az adattár 2015 folyamán egyrészt publikálásra kerül, másrészt az interneten is közzé lesz téve. Egyik munkatárs, Szabó Péter PhD. értekezését a középkori prágai egyetem magyar hallgatóiból kívánja elkészíteni.
A krakkói egyetemre vonatkozó kutatások alapján az intézményben kiutatható magyarországi diákokra vonatkozó adatok a következőek:

A Krakkóban tanuló magyarországi diákok évenkénti megoszlása


A Krakkóban tanuló magyarországi diákok arányának negyedszázadonként való megoszlása

A Krakkóban tanuló magyarországi diákok fokozatszerzésének évenkénti megoszlása

2. Az 1526-1850-ig terjedő időszakra vonatkozó kutatás jelentős mértékben haladt előre az anyaggyűjtésben. 2014 folyamán, Budapesten kívül 20 alkalommal folyt kutatás magyarországi, kárpátaljai és szlovákiai levéltárakban és digitális felvételek készültek az ott őrzött egykori magyar felsőoktatási intézmények anyakönyveiről, illetve más hallgatói adatokat tartalmazó levéltári forrásairól. Jelenleg a programban feldolgozandó mintegy 98 intézmény anyagából már 75 intézményről áll rendelkezésre eredeti források felvétele, vagy kiadott, de nem adatbázisban lévő névsorok. Esély van rá, hogy 2015 végéig a szerzetesi főiskolák kivételével az anyagyűjtést befejezhető, és nagyobb erő fordítható az adatbázis építésére és közzétételének előkészítésére. A program keretében 2013 végéig 12 intézményből 39746 beiratkozás adatai lettek az adatbázisba feltéve. 2014 folyamán a Pesti Egyetem 8 szakán tanuló hallgatók adatait, és további öt intézmény diákjainak 1850 előtti adatai kerültek adatbázisba, összesen 43517 beiratkozást rögzítve. Mivel a Nagyszombati és Pesti Egyetem anyakönyvei 1956-ban elpusztultak, ennek pótlására az egykori kari levéltárakban, az Esztergomi Prímási Levéltárban, a Magyar Országos Levéltár más fondjaiban és különböző könyvtárakban kellett aprólékos kutatást, adatgyűjtést végezni. Ma már elmondható, hogy az első, és 1872-ig egyetlen magyar egyetem hallgatóságának adatait kb 80%-ban sikerült rekonstruálni. Ennek jelentőségét a magyar művelődés- és oktatástörténetben talán nem kell részletesen indokolni. A korábbi intézmények adatsorát 10866 adattal sikerült kiegészíteni, vagyis 54388 beiratkozást lett rögzítve. Jelenleg tehát több mint 94 ezer tanulmányi adat áll rendelkezésre. Az adatok internetes publikálása még nagyon sok egységesítési és utómunkálatot igényel. Ez a munka a másodlagos forrásokból összegyűjtött és kiemelten fontos Nagyszombati és a Pesti Egyetem adatainak közzététele érdekében megkezdődött, és 2015-ben remélhetőleg befejeződik.

2014 folyamán elkészült új adatsorok:

1.

Intézmény

Rekordszám

Időhatár

1.

Budapest Egyetem
bölcs, jog, mérnök

7922

1777-1850

2.

Budapest Egyetem
katolikus teol

1934

1777-1850

3.

Budapest Egyetem
állatorvos

1772

1787-1847

4.

Budapest Egyetem
orvos

2685

1777-1850

5.

Budapest Egyetem
sebész

3968

1779-1847

6.

Budapest Egyetem
gyógyszerész

2061

1777-1847

7.

Eperjes
evangélikus bölcs, jog, teol

2449

1731-1849

8.

Keszthely Georgicon
agrár

1619

1798-1848

9.

Kolozsvár Jezsuita Akadémia és állami

1708

1698-1784

10.

Pozsony Akadémia
bölcs, jog

13339

1777-1849

11.

Selmecbánya
bányász, erdész

4060

1770-1849

 

Együtt

43517

1698-1850

 

Régiekhez kiegészítő adatok

10866

 

 

Összesen új beiratkozás rögzítése

54388

 

Az MTA-ELTE egyetemtörténeti kutatócsoport keretében, 2014-ben végzett kutatások vidéki és külföldi közgyűjteményekben:

 

Kutatás ideje

A kutatott intézmény

1.

2014. január 14-15.

Szeged Csongrád megyei Levéltár
Csongrád Megyei Könyvtár
Szeged-Csanádi Egyházmegyei Levéltár

2.

2014. január 28.

Váci Egyházmegyei Levéltár

3.

2014. február 5.

Esztergomi Főegyházmegyei Könyvtár

4.

2014. február 12-13.

Miskolc Borsod megyei Levéltár

5.

2014. február 27-28.

Sopron Evangélikus Líceum Levéltára

6.

2014. március 18.

Pécs Egyetemi Múzeum és Könyvtár

7.

2014. március 27.

Székesfehérvári Püspöki Levéltár

8.

2014. április 16.

Váci Egyházmegyei Könyvtár

9.

2014. április 23-25.

Selmecbányai Állami Levéltár

10.

2014. június 2-7.

Pozsony Szlovák Nemzeti Levéltár
Nagyszombat Állami Levéltár

11.

2014. június 11.

Esztergom Prímási Levéltár

12.

2014. június 18.

Pest megyei Levéltár Nagykőrösi levéltári részleg

13.

2014. július 6-13.

Montpellieri Egyetem Orvosi Karának Könyvtára és Levéltára
Montpellier, Herault megyei Állami Levéltár

14.

2014. augusztus 4.

Csongrád megyei Levéltár

15.

2014. augusztus 22.

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár

16.

2014. szeptember 22.

Veszprémi Érseki Levéltár

17.

2014. szeptember 24.

NYME Mosonmagyaróvári Egyetemi Levéltári részleg

18.

2014. október
15-17.

Pápa Dunántúli Református Egyházkerületi Levéltár
Szombathely Vas megyei Levéltár
Szombathelyi Püspöki Levéltár

19.

2014.október 27-28.

Gyula Békés megyei Levéltár

20.

2014. december 3

Esztergom Prímási Levéltár

21.

2014. december 16.

Esztergom Prímási Levéltár

3. A diktatúra (1948-1990) korszakának felsőoktatás-politikáját kutató részlege azt acélt tűzte ki, hogy egy olyan gyűjtést végez el a magyar felsőoktatás 1945 utáni történetéhez, amelyet az ezzel korszakkal foglakozó kutatók felhasználhatnak az egyes kérdéseket feltáró monográfiáikhoz, hogy elkészülhessen egy a korszakot bemutató nagy szintézis.
A pártállam sajátos rendszerében két különböző terület kutatása a kiindulási pont. Az egyik a pártállam Párt része az MDP és az MSZMP különböző szerveiben keletkezett felsőoktatással kapcsolatos iratok, döntések, döntés előkészítő szervezetek iratinak kutatása, a másik pedig a kormány és a különböző idők szakminisztériumainak iratai. Mivel az alapvető döntéseket felsőoktatás ügyeiben legfelső szinten hozták meg az állampárt apparátusában a munkát e felső szintű pártszervek iratainak feltárásával kezdtük meg. Ez az MDP és az MSZMP Politikai Bizottsága , Központi Vezetősége, Központi Bizottsága, és a felső szintű pártapparátus egyes osztályai.
2014-ben elkészült a véglegesen Magyar Dolgozó Pártja (1948-1956) Politikai Bizottsága, (35 doboz, 3,5 ifm)és a Központi Vezetőség Titkársága (19 doboz, 1,9 ifm)iratainak áttekintése, valamint megtörtént az MDP Szervező Bizottsága iratainak feldolgozása i. Mind az MDP mind pedig az MSZMP b első szervezete az évek során sok változáson ment keresztül, ezért a két levéltáros végzettségű kutatónak (akik sokat tudnak a szervezetekről) is nehézséget okoz az egyes előterjesztések nyomon követése.
A felsőoktatást érintő napirendi pontokról jegyzéket készült, különös figyelmet fordítva nemcsak azok tartalmára, hanem az előterjesztések előkészítésében, szövegének kidolgozásában részt vevő személyekre és intézményekre, illetve szervezeti egységekre is.
Erre azért van szükség, mert a felsőoktatási politika alakulása ugyan ismert, az ezt meghatározó döntések mechanizmusa, résztvevői viszont jóval kevésbé. A kutatás során tehát először azt kívántuk megvizsgálni, hogy mely szervezeti egységektől származtak az egyes javaslatok (ez egyúttal kijelöli a további levéltári forrásfeltárás irányait is), valamint a gyakori átszervezések, személycserék mögött mennyire volt az adott személyek vagy szervek befolyása állandó vagy éppen változékony. A vizsgálat körébe kerültek azok a személyek is, akik a javaslatokat, döntéseket előkészítették, és azok is, akik ezek meghozatalában, a pártszervek előadóiként vagy az ülésekre meghívottként részt vettek.
Hasznos tanulságokkal szolgált annak vizsgálata is, hogy milyen típusú ügyek kerültek elő a legfelső pártszervek ülésein: bár a felsőoktatás nem tartozott a pártvezetés számára legfontosabb ügyek közé, összességében mégis több száz alkalommal találkozunk azt érintő kérdésekkel az áttekintett időszakban a különböző testületi üléseken, és az előkerülő ügyek köre (valamint hogy melyik pártszerv milyen típusú ügyekkel foglalkozott) megmutatja, hogy a felsőoktatás kérdésköréből mi volt fontos a pártvezetés számára.
Azt eddig is tudtuk, hogy a Rákosi korszak extenzív felsőoktatásfejlesztési politikája 1954-re kifulladt, és egy fejlesztés megvonás/visszafejlesztés következett be, de arra még keressük a választ, hogy a rendszer bukás a után Kádár rendszer milyen módon tudott ezen átlépni és a kezdeti problémákon átlépve milyen pályára állította felsőoktatást.
A kutatás másik nagy szeletét a pártállam következő korszakának feltárása jelenti. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kirobbanásában igen jelentős szerepet játszottak a felsőoktatási intézmények oktatói és hallgatói. Az új felsőoktatás-politikában is meghatározó szerepet kapott a pártállam párt oldala. A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) legfelső vezetésének (Politikai Bizottság, Központi Bizottság Titkársága, a Titkárság Osztályai és Bizottságai szövevényes útvesztőiben és az aktuálpolitikai döntések fényében lehet nyomon követni a fejleményeket. Az az eddigi kutatásokból is kiderült (Pál Zoltán), hogy a felsőoktatás finoman szólva sem tartozott a pártvezetőség kedvelt témái közé. Pál Zoltán fél éve kapcsolódott be a munkába a feldolgozás elején tart. A bíztató kezdetet- új egyetemi törvény ígérete 1956-ban- nem követte folytatás, a törvény tervezetét már 1958-ban levették a napirendről , és az egész korszakban 1990-ig nem is vették elő. A alaptételének egyik fontos része, hogy az értelmiség társutas és ebben a kontextusban foglalkoztak a felsőoktatás kérdésével is. A kutatás nehézsége az a sajátos szakzsargon amelyet a párteleit használ a különböző előterjesztésekben.

Külföldi kutatások: 2014 júliusában az első és második témakörben fontos kutatásra került sor Franciaországban, Montpellier-ben z egyetemre vonatkozó anyagot kutattuk (Achives départementales de l'Hérault, Bibliothèque Universitaire de Médecine, Bibliothèque de la Ville de Montpellier). Mivel a francia peregrinációban Párizs szerepe messze kiemelkedő, fontos volt, hogy fel lehessen mérni egy vidéki, de a középkortól kezdve fontos szerepet játszó francia egyetem anyagát a magyar egyetemjárás szempontjából. Sajnos Montpellier egyeteme levéltári anyaga a francia forradalom idején jelentős mértékben elpusztult. Sikerült ugyanakkor áttanulmányozni az intézmény történetére vonatkozó kéziratos anyaggyűjtést, ami a városi könyvárban található meg. A Montpellier-i tapasztalatok ismeretében sokkal pontosabban tervezhető, hogy hol és mennyire érdemes még francia egyetemi levéltári anyagot kutatni.

Konferenciák: A kutatócsoport, együttműködve az MTA Egyetemtörténeti Albizottságával, a hazai egyetemtörténeti kutatási eredmények megismertetésére törekszik. 2014. március 26-án került sor első műhelykonferenciánkra, ahol a csoport tagjai számoltak be addigi kutatási eredményeikről. 2014. november 25-én más szervezetekkel együtt rendezett a kutatócsoport konferenciát az MTA Könyvtárában, ahol többek között előadást tartottak a kutatócsoport munkatársai.

Hazai és nemzetközi kapcsolatok: Az év folyamán a kutatócsoport tagjai cseh, lengyel és német egyetemek és kutatóintézetek által szervezett egyetemtörténeti konferenciákon vettek részt és tartottak előadásokat. Így például Szabó Péter Prágában a prágai egyetemről szervezett nemzetközi konferencián (2014. november 6-7.), Kelényi Borbála Krakkóban a Jagelló Egyetem 650. éves fennállása alkalmából tartott konferencián (2014. november 12 – 14.) tartott előadást. Más tag németországi konferencián adott elő. A kutatócsoport vezetője meghívására, a budapesti Lengyel Intézet anyagi támogatásával a középkori krakkói egyetem magyar professzorairól tartott előadást a krakkói Jagelló Egyetem tanára, Stanisław A. Sroka az ELTE-n (2014. június 5.). Prágában, Münchenben és Krakkóban, Montpellierben folytak kutatások. Sikerült kapcsolatot kiépíteni a a kutatócsoport kutatási céljaival majdnem egyező lengyel kutatócsoporttal ("Corpus Academicum Cracoviense" - 1364-1780). Remélhetőleg sikerül az együttműködést mélyíteni. A második témakörhöz tartozó kutatások során szakmai együttműködést jött létre szlovák, ukrán és román felsőoktatási intézményekkel, illetve közgyűjteményekkel. Kiemelten segítette az anyaggyűjtő munkát pl. a Szlovák Nemzeti Levéltár, a Bratislavai Komensky Egyetem Levéltára, az Eperjesi Egyetem, a beregszászi Kárpátaljai Állami Levéltár, a kolozsvári Erdélyi Református Gyűjtőlevéltár. E kapcsolatok kiszélesítése a cél a következő években.


Az MTA-ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport kutatásai a 2015. évre vonatkozóan

1. A kutatócsoport középkori vonatkozású kutatásait a Prága–Krakkó kötet határozta meg. Sikerült minden eddiginél teljesebb hallgatói listát elkészíteni, propográfiai adatokkal kiegészítve. Jelenleg lektorálás alatt áll. Elindult a német, olasz és francia egyetemeken tanuló magyarországiak eddigieknél teljesebb adattárának összeállítása. Elkezdődött Gábriel Asztrik pályájának a vizsgálata, Kelényi Borbála befejezte PhD. értekezését (a védés 2016. tavaszán várható).

2. Az 1526–1850 közötti időszak hallgatói adatbázisának az építése  ebben az esztendőben jelentős eredményekkel büszkélkedhet. Sikerült teljesen feltárni a nagyszebeni, brassói és pozsonyi evangélikus líceumok felsőfokú képzésére vonatkozó anyakönyveit. Erdély esetében a 16. század végétől kezdődően sikerült új adatokat találni, míg Pozsony esetében 1717-től, Bél Mátyás igazgatóságától kezdve lényegében hiánytalanul sikerült az anyakönyvi adatokat összegyűjteni. E nagy mennyiségű anyag feldolgozása még sok munkát fog igényelni. Nagy eredmény, hogy a Kassai Állami Levéltárban sikerült adatokat találnunk a Kassai Királyi Jogakadémia hallgatóságára, amelyet elveszettnek tekintettek eddig. Ugyanígy sikerült összegyűjteni a MNL OL-ban a Nagyváradi Királyi Jogakadémiára vonatkozó olyan névsorokat, amelyeket sem Nagyváradon, sem Kolozsváron nem lelhetők fel. Jelentős eredmény még hogy az Eperjesi Állami Levéltárban, valamint az Evangélikus Országos Levéltárban végzett kutatások keretében szinte hiánytalanul sikerült összegyűjteni az Eperjesi Evangélikus Kollégium teljes anyakönyvi anyagát, és további forrásokat a Lőcsei és Késmárki Líceumokra. Végezetül ki kell emelni, hogy a Sárospataki Református Kollégium 1777–1850 közötti togátus névsorai digitalizálva lettek. Ugyanis e korszak anyagai még nem voltak feldolgozva. Összességében elmondható, hogy a szerzetesi főiskolák kivételével az anyaggyűjtést 90 %-os szinten áll. Az az adatrögzítés 55% körüli szinten áll.
Kiemelt eredmény, hogy befejeződött az Eperjesi Evangélikus Kollégium adattárának összeállítása 1667–1850 között, az Eperjesi Egyetemmel kötött megállapodás alapján ez a munka 2016 elején kiadásra kerül. Folyamatosan bővült a Nagyszombati és Pesti Egyetem adattára. Előbbinél a 18. századi promóciós nyomtatványok információi, utóbbinál az orvoskar még hiányzó promóciós adatai kerültek be  az adatbázisba. Bővült az Egri Jogakadémia adattára és részben feldolgozásra került a Szatmári Püspöki Líceum adattára. Mindkét esetben, folyamatban van újabban előkerült forrásokkal való kiegészítésük. A tavalyi év végi 94 ezres adathoz képest az adattár jelenleg mintegy 115 ezer beiratkozás adatait tartalmazza. A bécsi egyetemeken és főiskolákon 1867–1890 között tanuló magyar diákokról szóló kötet megjelent, amiben azonban korábbi időszakról is vannak újabban feltárt információk. A kutatócsoportból Szögi László és Varga Júlia dolgozott a művön.

3. Az 1945 utáni magyar felsőoktatás irategyüttese adatbázisának készítését három fő (Borsodi Csaba, Pál Zoltán, illetve Schmidt Ádám) végezte. A munka két irányban folytatódott 2015-ben. Az MDP utódpártjának az MSZMP Központi Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztálya 1956–1989 közötti iratainak kutatása és a felsőoktatásra vonatkozó iratok adatbázisának építése. Az irategyüttes első őrzési egységei az 1956-os forradalom és szabadságharc eltiprása utáni megtorlásra vonatkozóan tartalmaznak eddig nem ismert és megtorlás ideológiai és politikai folyamatát megalapozó döntéseket mutatják be. Az 50-es ével levéltári anyagának feltárása folyt ebben az évben. A munka a következő évek adatainak feltárásával folytatódik. A másik irány egyrészt a Minisztertanács ülésjegyzőkönyveinek felsőoktatásra vonatkozó iratait mérte fel, és foglalta táblázatokba. Az 1945 és 1965 közötti húsz esztendő készült el és áll rendelkezésre. Ezekben az iratokban egyetemi oktatói, rektori kinevezésekre, egyetemi beruházásokra, építkezésekre stb. vonatkozó kormánydöntések. 
Sikerült két gazdaságirányítási és tervezési szervezet iratanyagának a feltárását megvalósítani. A Gazdasági Főtanács 1945.november 24-e és 1949.november 2-a között, a Népgazdasági Tanács 1949 júniusa és 1952. novembere között működött. Előbbi iratanyaga az egyetemek újjáépítésére, kollégiumok létesítésére, építésére új felsőoktatási építési tervekre nyújt új adatokat. Utóbbi iratanyagában az új egyetemek, főiskolák létesítésére építésére vonatkozóan találhatók dokumentumok.

Külföldi kutatások: A peregrináció kutatás szempontjából kiemelt jelentőségű volt a Wroclawban végzett kutatás, ahol három, eddig fel nem tárt és magyar szempontból fontos intézmény anyagát sikerült megtalálni. Ezek a Glogaui Jezsuita Gimnázium, a Breslaui Elisabeth Akadémiai Gimnázium és a Görlitzi Akadémiai Gimnázium. Hangsúlyozni kell, hogy ezeket a forrásokat eddig magyar szempontból senki sem vizsgálta. Oly jelentős levéltári anyagot sikerült találni, amelyek lényegesen módosítják a kora-újkori németországi peregrinációra vonatkozó ismereteinket.

Konferenciák: 2015. március 22-én tartotta a kutatócsoport első nemzetközi konferenciáját, amelyen saját tagjain kívül szlovák, román és lengyel kutatók is részt vettek. Az angol és német nyelvű konferencia anyagát remélhetőleg 2016-ban sikerül megjelentetni.
Munkatársaink részt vettek továbbá Budapesten (COST konferencia CEU-n), illetve Bécsben és Krakkóban rendezett nemzetközi konferenciákon, melyeken 6 előadás megtartására került sor.
2015. szeptember 25-én részt vett a kutatócsoport a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozaton, november 26-án a kutatócsoporthoz kötődő kiadványokat az ELTE BTK-n megrendezett könyvbemutatón ismertették neves szakemberek.
Eddig a kutatócsoporttal kapcsolatos információknak az ELTE Levéltár honlapja adott helyett. 2015 őszére sikerült saját honlapot létesíteni, amely képet ad a munkáról. A honlap hiányzó adatainak a feltöltése folyamatos.

Hazai és nemzetközi kapcsolatok: Az év folyamán korábban már jelzett nemzetközi kapcsolatok mellett újabbakat is sikerült kialakítani. Hasznos kapcsolat fejlődött ki a Kassai Városi Levéltárral, a kolozsvári Református és Unitárius Levéltárral, a Nagyszebeni Szász Evangélikus Levéltárral, a Román Tudományos Akadémia marosvásárhelyi történeti intézetével,  a Bécsi Egyetemi Levéltárral. Tárgyalásokra került sor a pozsonyi Komensky Egyetemmel egy esetleges közös kiadvány elkészítéséről. Megemlíthető a lengyel Corpus Academicum Cracoviense kutatócsoporttal kialakuló kapcsolat, amit  az idei konferenciákon való kölcsönös részvétel mutat.


Az MTA-ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport kutatásai a 2019. évre vonatkozóan

I.A kutatóhely fő feladatai 2019-ben: Az MTA elnöke által kért, 2019. augusztus31-ig terjedő beszámolási időszak két részre osztható. Egyrészt 2019. június 30-ig terjedő kutatói programban végzett munkáról lehet beszámolni. Mivel a kutatócsoporti pályázatot az MTA sikeresnek ítélte, 2019. július 1-től újabb öt évig folytatódhat a projekt. Új munkatársakkal (Fazekas István, Kádár Zsófia, Kökényesi Zsolt) gyarapodott a csoport. Ugyanakkor félállásban alkalmazott régi munkatársak távoztak. A 2019. július 1. utáni időszak programjának egyik fő célja a Repertorium Academicum Hungariae internetes adatbázis megvalósítása.

A kutatócsoport 2019. június 30-ig terjedő hat éves programja (az MTA elnöke tavaly egy évvel meghosszabbította a programot) keretében három cél lett kitűzve.

1. A középkori külföldi magyar egyetemjárás teljes adattárának elkészítése és publikálása.

2. A Kárpát-medence (beleértve Horvátországot is) valamennyi felsőfokú oktatást végző állami és egyházi tanintézetébe járt hallgatók tanulmányi adatainak feltárása számítógépes adatbázis formájában, a kezdetektől 1850-ig. Összesen 93 tanintézményről van szó.

3. A harmadik célt, az 1945-1989 közötti magyar felsőoktatás eddig fel nem tárt levéltári forrásainak összegyűjtésére kisebb erőket lehetett mozgósítani, mivel a többi munka befejezése nagyobb erőket igényelt és a kutatócsoport állandó tagjainak létszáma egy fővel csökkent.

4. 2019. július 1-től új, kora újkori középiskola jezsuita iskoláztatást feldolgozó részleggel gyarapodott a kutatócsoport. Az új egység bekapcsolása lehetőséget ad a 17. és 18. századi egyetemjárás esetében az előtanulmányok alaposabb megismerésére, és várhatóan új adatokat szolgálhat az egyes életutak feltáráshoz.

II. A 2019-ben elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények:

Kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények:

2019-ben látott napvilágot a kutatócsoport kiadásában az angol, az itáliai, a német birodalmi és a francia középkori peregrináció adattárát. Az adattár nem csupán a beiratkozási adatokat és az esetleges egyetemi fokozatszerzéseket, hanem a szakirodalom és egyéb források alapján a későbbi karrier pályára vonatkozó információkat is tartalmaz. Ezzel teljessé vált a középkori magyar egyetemjárás három kötetben feltárt adatbázisa. A 2017-ben megrendezett „Mindenki vágyik a tudásra, de az árát senki sem akarja megadni” című konferencián elhangzott előadások nagyobbik részének kiadásra alkalmas szövege elkészült. A könyv megjelenését az tette lehetővé (2019. október), hogy a kutatócsoport és a Martin Opitz Kiadó közös kiadása lett. Haraszti Szabó Péter befejezte egyetemtörténeti témájú PhD. értekezését, amelynek a munkahelyi vitájára 2019. júniusában került sor. Fazekas István 2019. decemberében védte meg akadémiai doktori értekezését száz százalékos eredménnyel.

2019-ben befejeződött a Szatmári Református Kollégium, a Marosvásárhelyi Református Kollégium és a Nagyszebeni Evangélikus Líceum 1790 utáni adatbázisának elkészítése (1265 diák), valamint megkezdődött az Egri Joglíceum már meglévő adatbázisának a kiegészítése. Megkezdődött a selmecbányai iskola adatbázisának az ellenőrzése. Elkészült a Karlócai Ortodox Teológiai Akadémia csak hiányosan megmaradt hallgatói adattára. Sikerült megtalálni a zengi Püspöki Szeminárium és az ottani Bölcsészeti Líceum hallgatóiról készült közleményeket és ennek alapján el lehetett készíteni azok adatbázisát. Folytatódott a Nagyszombati Egyetem adattárának kiegészítése, ennek véglegesítése azonban áthúzódik 2020-ra. A beszámolási időszakban jelent meg a nagyváradi felsőoktatás intézményeinek adattára. Továbbá Szögi László és Durovics Alex véglegesítették a zágrábi felsőoktatási intézmények adattárának kiadásra kész szövegét, ami megjelent. Szögi László megcsinálta a rozsnyói felsőoktatási intézmények adattárát.

A második témakörben az alábbi táblázatban feltüntetett hazai és külföldi közgyűjteményekben került sor forrásfeltárásra és digitális felvételek készítésére.

Időpont Intézmény Útvonal

2019

1. 2019.2.7. Heves megyei Levéltár Bp. – Eger – Bp.

2. 2019.6.13-14. Rozsnyói Püspöki Levéltár Bp. – Rozsnyó – Bp.

3. 2019.9.19. Esztergomi Prímási Levéltár Bp. – Esztergom – Bp.

 

Sikerült megállapítanunk az utolsó, eddig hiányzó, 1850 előtt már létező felsőoktatási intézmény forrásőrző helyét, nevezetesen az Aradi Ortodox Teológiai Akadémiáét. 2020 elején fogunk e célból kutatást végezni az Arad megyei Román Állami Levéltárban.

Folytattuk a Nagyszombati Jezsuita Egyetem adattárának véglegesítését számos új nyomtatott és kéziratos forrással való összevetés formájában. Ugyancsak folytatódott a Nagyszebeni és Késmárki Evangélikus Líceumok adatbázisának készítése, illetve kiegészítése.

Folyamatban van a Sárospataki Református Kollégium felsőfokú hallgatóit tartalmazó adatbázis készítése. Ennek a forrásanyaga rendkívül nehezen feltárható és várhatóan még legalább további másfél éves munkát igényel. A gyűjtés mellett folyamatos az elkészült adatbázisok egységesítése, javítása, az esetlegesen előkerült újabb információkkal való kiegészítése, ami óriási munkát jelent, hiszen számos belső és külső munkatárs anyagait kell egységes és jól áttekinthető szerkezetben véglegesíteni.

Új források bevonásával sikerült növelni a Késmárki Líceum eddig ismert hallgatóinak a számát, és sikerült kiegészíteni a meglévő diákok adatait is.

Megkezdődött a "Budai és pesti felsőoktatás intézményeinek hallgatói a 18. században 1713-1784" című leendő kiadvány adattárának kiegészítését és javítását, amelyben három intézmény (Budai Jezsuita Akadémia, Pesti Piarista Bölcsészeti Líceum és Pesti Jogi Szakiskola) hallgatóságát kívánjuk bemutatni.

Jelenleg 91 hazai felsőoktatási intézményről van, az 1544-1850 közötti időszakból rész adatbázisunk, amelyek együttesen mintegy 262 ezer beiratkozás adatait tartalmazzák. További kutatások szükségesek. Némely adatbázis még kiegészítésre és pontositásra szorul.. A peregrináció területén 1100 és 1918 között 100 473 beiratkozást tudtunk regisztrálni, amiből az 1850-ig terjedő időszakra 53 312 beiratkozás esik.

Pontos felmérést készítettünk az 1850-1867 közötti hazai felsőoktatási intézmények hallgató anyakönyveinek levéltári őrzőhelyéről, és összegyűjtöttük az erre az időszaka vonatkozó rész adatbázisokat, esetleges már meglévő digitális felvételeket. Ennek alapján megállapítható, hogy az említett időszakból 15 intézményből van részleges, vagy teljes adatbázisunk és másik 17 intézményből részleges, vagy teljes digitális felvételünk, illetve névsorunk.

A középiskolai alprojekt tovább folytatta az előző, NKFIH projektszakaszban elkészült, pozsonyi, győri, nagyszombati jezsuita gimnáziumokról készített tanulói adatbázis javítását, kiegészítését. A győri és pozsonyi adatbázis esetében a munkálatok előrehaladtak, itt már a nyomtatásban való kiadásra való elkészítés zajlik. Továbbá a csoporttagjai kiegészítő levéltári és könyvtári kutatásokat folytattak a MNL Országos Levéltárában, az OSzK Kézirattárában, ill. az ELTE Egyetemi Könyvtár Kézirattárában.

A július 1. előtti időszak kutatócsoporti munkájának jelentős eredménye annak az MSZMP titkos jelentésnek a felfedezése, ami a forradalom utáni 1957. évnek az egyetemi és főiskolai felvételi eredményeiről tájékoztat, azt elemzi.

A július 1. utáni időszakban megtörtént az egyeztetés a gimnáziumokkal foglalkozó új munkatársakkal, a kialakított adatbázis szerkezetek kölcsönös áttanulmányozása, lehetséges kapcsolódási pontok felmérése, amely az együtt dolgozás alapját jelenti. Ennek érdekében került sor előkészítés után 2019. augusztus 26-n az első workshopra. 2019 szeptemberében újabb megbeszélésre került sor, ahol megtörtént a végleges adattári szerkezetnek a kialakítása, a kódolások és rövidítések formájának meghatározása, amely ahhoz szükséges, hogy az összegyűjtött anyagot az interneten közzé lehessen tenni. Megkezdődött az internetes adatbázis számára a jelenlegi anyag kiegészítése.

2019-ben összesen öt könyvet jelentettünk meg, amelyek nemzetközi érdeklődésre tarthatnak számot. Az egyik a középkori nyugat-európai egyetemeken tanuló magyar diákokról ad áttekintést, amelyben a hallgatók jó részének az életpályája is nyomon követhető. Megemlíthető a rozsnyói és zágrábi felsőoktatási intézmények adattára. A két helység felsőoktatási intézményei most először kerültek feldolgozásra és mindkettő iránt jelentős érdeklődés várható Szlovákiában, illetve Horvátországban.

Tudomány és társadalom: A kutatócsoport tagjai tartottak egyetemtörténeti témájú tudományos és népszerűsítő előadásokat. Az Egri Főegyházmegyei Levéltárral összefogva szervezte meg a kutatócsoport az „Oktatás története az egri egyházmegyében” című konferenciát, amelyen a csoport négy tagja tartott előadást (Durovics Alex, Szögi László, Draskóczy István, Varga Júlia). Draskóczy István április 24-n a Hit Rádióban beszélt Mátyás királyról, május 13-n a Kelenföldi Evangélikus Gyülekezet gyülekezeti termében Magyarok Európa egyetemein a reformáció előtt címmel tartott előadást. Szögi László július 4-n a Kossuth Rádió Az Est c. műsorában beszélt egyetemtörténeti kutatásairól. Fazekas István „Az egri püspökök a bécsi udvarban (16-17.sz.)” címmel augusztus 2-n Egerben, Fraknói Vilmos Szabadegyetem V. konferenciáján tartott előadást. Szögi László kerekasztal-beszélgetésen vett részt a budapesti Szlovák Intézetben október 7-n, amelyet a Komenský Egyetem megalapításának 100. évfordulója alkalmából rendeztek. Ő az 1918 előtti pozsonyi felsőoktatási intézetekről beszélt.

Korábbi kutatócsoporti kiadványok közül 2019. május 8-án Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetemen, 2019. május 14-én Temesváron a Temesvári Püspökségen, 2019. május 21-én pedig Kassán a Kassai Történelmi Társaság és a Kassai Polgári Klub rendezvényén lettek bemutatva az adott várost érintő kutatócsoporti munkák. Könyvismertetés jelent meg a kassai felsőoktatási intézmények adattáráról (Kmety Adrien és Juhász Réka munkája) a Gerundium egyetemtörténeti online folyóiratban (Debreceni Egyetem), amit Kelényi Borbála írt. A kutatócsoport két középkori vonatkozású munkáját 2019. decemberében mutatták be az ELTE-n (Skorka Renáta és Kiss Farkas Gábor).

Szögi László folyamatosan dolgozik a Gerundium folyóirat szerkesztő bizottságának tagjaként, Draskóczy István tagja a Századok szerkesztő bizottságának. Ő tagja az MTA BTK TTI Lendület Középkori magyar gazdaságtörténet Kutatócsoportnak is. Ő és Fazekas István tagjai a MTA Történettudományi Bizottságának, és mindketten tagjai lettek július 1-től az ELTE BTK Történeti Intézet nagyobb tudományos projektjén belül létrejött „Nemzet és identitás, a magyarság önképének változása (középkor, kora újkor)” c. kutatási pályázatnak (Fazekas István a vezetője). 2019. májusában a Magyar Történelmi Társulat egyik alelnökévé választották Draskóczy Istvánt. Szögi László tagja a Nemzetközi Egyetemtörténeti Bizottságnak, a Felsőoktatási Levéltári Szövetség elnökségi tagja, az MTA Egyetemtörténeti Albizottságának az elnöke, amelynek titkára Borsodi Csaba. Borsodi Csaba volt május 31-ig az ELTE BTK Történeti Intézet vezetője. Szögi László, Draskóczy István, Fazekas István pályázatokat bírál el, doktori disszertációk témavezetője, Draskóczy doktori védésen bizottságok elnöke, disszertáció opponense. Haraszti Szabó Péter tanított az ELTE-n, bekapcsolódott a MNL OL reformáció projektjébe.

III. Hazai és nemzetközi kapcsolatok. Változatlanul kapcsolatunk van a kolozsvári Református és Unitárius Levéltárral, a Román Tudományos Akadémia marosvásárhelyi történeti intézetével, Szlovákiában a Komensky Egyetem levéltárával. Itthon együttműködünk az MTA Egyetemtörténeti Albizottságával, Az MTA Orvostörténeti Bizottságával, valamennyi budapesti és vidéki egyetemi levéltárral, valamint főleg a szegedi, debreceni és pécsi egyetemtörténészekkel,

IV. A kutatócsoport egyik kiadványát (nagyváradi felsőoktatási intézmények adattára) az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárral közösen adta ki, amihez a forrást a társkiadó biztosította. A Mindenki vágyik a tudásra… kötetet a Martin Opitz kiadóval adta ki a csoport, a nyomdai költséget a társkiadó vállalta.

V. 2019. legjelentősebb tudományos publikációi

Haraszti Szabó Péter – Kelényi Borbála: Magyarországi diákok francia, angol itáliai és német egyetemeken 1100-1525. Szerk. Szögi László. Budapest, 2019. 428. p. (Magyarországi diákok a középkori egyetemeken 3.) EDIT

Szögi László – Varga Júlia: A nagyváradi felsőoktatás intézményeinek hallgatói 1740-1852. Budapest, 2019. 603 p. ( Felsőoktatástörténeti kiadványok. Új sorozat” 18.) EDIT

Szögi László: A rozsnyói felsőoktatás intézményeinek hallgatói 1814-1852. Budapest, 2019. 191 p. (Felsőoktatástörténeti kiadványok. Új sorozat. 19. ) EDIT

Durovics Alex – Szögi László: A zágrábi felsőoktatás intézményeinek hallgatói 1776-1852. Budapest, 2019. 694 p. (Felsőoktatástörténeti kiadványok. Új sorozat. 20.) EDIT

Mindenki vágyik a tudásra, de az árát senki sem akarja megadni. Az oktatás financiális háttere a középkorban és a kora-újkorban. Szerk. Haraszti Szabó Péter – Kelényi Borbála – Simon

Zsolt. MTA-ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport – Martin Opitz Kiadó. Budapest, 2019. 168 p. REAL