ÉRDEKESSÉGEK AZ EGYETEMEK MÚLTJÁBÓL

Szögi László: A 19-20. század fordulóján alakult felekezeti jellegű egyetemi egyesületek

Ahhoz, hogy a 19. század végének új egyetemi konfliktusait megértsük, egy kicsit távolabbról kell kezdeni tájékozódásunkat. A 19. század óriási változásai teljesen átalakították a világot és nem kevésbé az emberek világképét, világnézetét. A feudális táradalomból a polgáriba való átmenet során sokak számára szinte minden olyan intézmény és értékrend, amely látszólag a régi világhoz kötődött feleslegessé, sőt felszámolandóvá vált. Az ipari forradalom szédületes fejlődése azt a képzetet kelltette, hogy az új világban már nincs semmi szükség olyan, a társadalmat egykor szellemi rabságban tartó intézményekre, mint például az egyházak, de ezen belül különösen a méreténél és befolyásánál fogva legerősebb katolikus egyház. A modern ipari társadalmak vezető liberális, majd szocialista gondolkodói a jövőt egy Isten nélküli társadalomban képzelték el, s ennek megfelelően a kultúra fejlődésének három fokozatát ismerték, amelyben az első, a legprimitívebb a vallásos fok, a második a metafizikus fok, amelyben az ember már képes némi absztrakcióra, és végül a harmadik a pozitív fok, amely a természettudományos ismereteken alapul. A 19. században az európai államokban kultúrharcok sokasága zajlott le, amelyből mi keveset ismerünk, keveset tanítunk, azt pedig még kevésbé, hogy ez Magyarországon is lezajlott, méghozzá nem kis hevességgel. Tovább...